Tanítja-e a Biblia a reinkarnációt?

Tanítja-e a Biblia a reinkarnációt?

Van egy ismerősöm, aki rendszeresen olvassa a Bibliát. Mégis többször próbált meggyőzni arról, hogy a Biblia tanítja a reinkarnációt. Először a lakásán találkoztam vele, ahol családjával él. Hat évet töltött a hinduizmus tanulmányozásával egy hindu kolostorban. Azóta több olyan magyarral is beszéltem, akik hiszik, hogy a Biblia tanítja a reinkarnációt.

A reinkarnáció kulcsfontosságú elem az olyan ősi vallásokban, mint a hinduizmus, a buddhizmus és a Hare Krisna, és sok modern kultuszban is az. Minél több hasonló vallás kerül be Magyarországra, annál gyakrabban találkozunk a reinkarnációban hívőkkel. Hogyan lássunk neki annak a bizonyításához, hogy a Biblia nem a reinkarnációt, hanem a feltámadást tanítja?

János:9:2

Az egyik igevers, melyre a hindu ismerősöm hivatkozott, a János:9:2 volt, abból a jól ismert történetből, melyben Jézus meggyógyítja a vakon születettet.

És kérdezék őt a tanítványai, mondván: Mester, ki vétkezett, ez-é vagy ennek szülei, hogy vakon született?.

Úgy érvelt, hogy ha az ember személyes bűne miatt született vakon, akkor születése előtt kellett vétkeznie. Emiatt feltétlenül kellett, hogy legyen egy előző élete, melyet mostani élete előtt élt le.

Először is figyeljük meg, hogy a rész folyamán Jézus nem mond arra semmit, hogy lehetséges-e, hogy az ember vétkezett a születése előtt. Csak annyit mond, hogy az ember nem bűn miatt volt vak. A tanítványok felvetettek egy lehetőséget, melyet Jézus nem erősített meg sem nem cáfolt. Másodszor, ennek a kérdésnek valószínűleg az a magyarázata, hogy a tanítványok osztották néhány korai zsidó rabbi hitét, miszerint lehetséges, hogy valaki az anyaméhben vétkezzen.1

János:3:7

Néha a reinkarnáció alátámasztására használják, amit Jézus mondott a János:3:7-ben, hogy

Szükség néktek újonnan születnetek.

Ez az állítás önmagában véve utalhatna a reinkarnációra, de az igevers és a szövegkörnyezet közelebbi vizsgálata másra enged következtetni.

A hinduizmus, a buddhizmus és más hasonló vallások alapján a reinkarnáció szükséges és elkerülhetetlen. A János:3:7 jelzi annak lehetőségét, hogy az újjászületés nem történik meg egy egyénnel. Ezt a jelzést megerősíti a harmadik vers hasonló kijelentésével történő összehasonlítás.

ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát.
(János:3:3)

Az újjászületettek meglátják Isten országát, akik pedig nem születtek újjá, azok nem.

A szövegkörnyezet azt is mutatja, hogy Jézus nem fizikai, hanem lelki születésre utalt. 2 A második születés különbözik az elsőtől. János már elkezdte tárgyalni ezt a témát a János:1:12-13-ban. A fizikai születés az emberi faj tagjává tesz, Ádám fiává. A lelki („Istentől való”) születés Isten családjának tagjává tesz. A lelki újjászületés akkor történik, mikor valaki elfogadja Jézust, más szóval, „hisz az Ő nevében”.

Máté:17:10-13

Az igerész, melyre hindu ismerősöm a leginkább támaszkodott, a Máté:17:10-13 volt.

… De mondom néktek, hogy Illyés immár eljött, és nem ismerék meg őt, hanem azt mívelék vele, a mit akarának… Ekkor megértették a tanítványok, hogy Keresztelő Jánosról szóla nékik. 3

Azt szűrte le ebből az igerészből, hogy Jézus tanítása alapján Illyés és Keresztelő János egy és ugyanaz a személy. Hogy válaszoljunk erre az érvre?

Először is, a szövegkörnyezetből megtudjuk, hogy Illyés épp azelőtt jelent meg három tanítványnak a Megdicsőülés Hegyén.4Illyés bizonyosan különbözött Keresztelő Jánostól. Viszont Illyés és János azonosítása a tanítványoknak nem jutott eszébe, míg Jézus nem javasolta.

Másodszor Keresztelő János személyesen tagadja, hogy ő lenne Illyés.

És kérdezék őt: Micsoda tehát? Illyés vagy-é te? És monda: Nem vagyok…5

János tisztán kijelentette, hogy ő Illyéstől különálló személy. Felvetődik egy újabb probléma: hogyan lehetett János Illyés is meg nem is egyszerre?

E kérdés megválaszolásához először megnézünk egy másik igerészt, mely azt jelzi, hogy Keresztelő János igazából más valaki. Heródes azt mondta Jézusról: „Ez ama Keresztelő János”. Jézus nem lehetett Keresztelő János reinkarnációja, mert mindketten egy időben éltek.

A vers vége teszi Heródes kijelentését világossá: „ő támadt fel a halálból, és azért működnek benne az erők.”6 Heródes nem ismerte Jézus múltját, ezért feltételezte, hogy Jézus a feltámadt Keresztelő János.

Heródes, mint a többi zsidó, aki abban az időben élt, a feltámadásban hitt, nem a reinkarnációban. Ennek fényében megérthetjük a Jánosnak feltett kérdés („Illyés vagy-é te?”)  mögött húzódó feltételezést, és János válaszának jelentését: ő nem a feltámadt Illyés volt, hanem egy Illyéstől különböző személy.7

Lukács:1:17

Hogy hozható tehát össze Jézus azon kijelentése, hogy Keresztelő Jánosban Illyés már eljött, azzal, hogy János tagadta, hogy ő lenne Illyés? Mikor a tanítványok Illyés visszajövetele felől érdeklődtek, az írástudók azon kijelentésére gondoltak, miszerint Illyésnek kell előbb eljönnie, mielőtt eljönne a Messiás.8 Az írástudók kétségkívül a Malakiás:4:5-6-ban lévő  próféciára gondoltak.

Ímé, én elküldöm néktek Illyést, a prófétát, mielőtt eljön az Úrnak nagy és félelmetes napja. És az atyák szívét a fiakhoz fordítja, a fiak szívét pedig az atyákhoz… 9

Gábriel arkangyal ugyanerre az igerészre utalt, mikor bejelentette Zakariásnak János születését.

És ez [János] Ő [az Úr] előtte fog járni az Illyés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a fiakhoz térítse, és az engedetleneket az igazak bölcsességére…10

Gábriel nyilvánvalóvá teszi, hogy János nem Illyés, mert ha Illyés reinkarnációja lenne, azt könnyen megmondhatta volna. Illyés, ha reinkarnálódna, akkor nem kellene az Illyés lelkével és erejével jönnie (mert ő lenne Illyés maga), de mit is jelent az, hogy Illyés lelkével és erejével?
Egy Ószövetségi párhuzam segíthet ezt megérteni.

I Királyok:19:15-16

Az I Királyok 19. részében Illyés próféta a Kármel hegyi győzelem után depressziótól szenvedett. Isten a Hórebhez (Sinai hegyhez) vezette Illyést, ahol bátorította és új feladatokkal látta el. A 15. és 16. versekben Isten azt parancsolta neki, hogy kenje fel 11Hazáelt Siria királyának, Jéhut Izráel királyának és Elizeust prófétának, hogy ő legyen az utódja. Amint tovább olvasunk, meglátjuk, hogy Illyés csak az egyiket tette meg a három közül személyesen. Elizeust ő kente fel (19-21. versek).

Elizeus, Illyés utóda mondta el Hazáelnek, hogy ő lesz Siria uralkodója (II Királyok:8:12-13). A 9:1-3. versekben Elizeus nem megy el személyesen, hanem mást küld el, hogy kenje fel Jéhut Izráel királyává. Viszont az I Királyok:19-ben Isten azt mondta, hogy Illyés fogja ezeket a dolgokat véghezvinni. Az Ószövetségből megérthető zsidó elképzelés szerint, ha az utódod vagy a hírvivőd tesz valamit, az olyan, mintha te magad tetted volna.

Ez a tény segít megértenünk, hogy értette Jézus, hogy Illyés már eljött. A zsidók Illyést tartották a legnagyobb prófétának. Keresztelő János volt az utolsó Ószövetségi próféta. Elizeus az Illyésben „való lélek kettős mértékét” kapta, mikor Illyés elhagyta a világot, hogy tudja folytatni előde munkáját.12 Hasonló módon Keresztelő János is Illyés utóda volt és mondhatni folytatta Illyés munkáját. Továbbá, Jézus ezt a kijelentést azután tette, miután Illyés megjelent a tanítványoknak. Lehetetlen volt félreérteniük Jézus kijelentését.

Zsidók:9:27

Miért fontos ez a téma? Napjaink sok vallást elfogadó felfogása minden vallást egyformán érvényes útnak tekint Istenhez. Továbbá, helyesen értelmezve, minden vallás lényegét tekintve megegyezik. A napjainkban uralkodó felfogás homlokegyenest ellenkezik a Bibliával. Az apostolok azt tanulták, hogy az üdvösség egyedül Jézus Krisztuson keresztül lehetséges.13

Róma az első században szintén a vallási sokféleség világa volt. A római kormány és a római társadalom teljesen kész volt új vallásokat elfogadni, amíg annak követői elismerték, hogy az Istenhez vezető útjuk csak egy a sok közül. Mivel a keresztények a kereszténység kizárólagosságát hangsúlyozták, üldöztetést szenvedtek, sőt többen mártírhalált is haltak.

A Biblia nem a reinkarnációt, hanem a feltámadást tanítja.A reinkarnáció az üdvösség elérésének módja, melynek során a jelen élet rossz cselekedeteit a jövő életben kikompenzálhatjuk. A feltámadás közvetlen elszámoltathatóságot biztosít Isten részéről. Ez a különbség magyarázatul szolgál a görög értelmiségiek negatív reakciójára, melyet Pál tapasztalhatott az Areopáguson tartott prédikációja után. Amikor a feltámadásról és ítéletről prédikált, kigúnyolták.14

Jó hírünk van a hinduknak, a buddhistáknak, a Krisna-tudatúaknak és a New Age mozgalom követőinek. Az üdvösség nem egy végtelen folyamat, hanem egy ingyenes ajándék, melyért Jézus fizetett a kereszten.15 Azonban mielőtt valaki elfogadná az üdvösség ajándékát, fel kell ismernie, hogy mikor ez az élet véget ér, számot kell adnia magáról Istennek, mert

…elvégzett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután az ítélet…16

_____________________________
1 Leon Morris: The Gospel According to John, 478. oldal
2 János:3:6
3 Vessük össze a Máté:11:14 és a Márk:9:11-13 versekkel
4 Máté:17:1-9
5 János:1:21
6 Máté:14:1-2 valamint Márk:6:14-16
7 Gyakorlatilag Illyésnek nem kellett volna feltámadnia, mert Isten élve a mennybe vitte
8 Máté:17:10
9 A feltételes mód a Máté:11:14-ben „ha be akarjátok venni”, magába foglalja azt, hogy János nem meríti ki a Malakiás:4:5 jelentőségét.
10 Lukács:1:17
11 Isten a „felken” szót jelképes értelemben használja. Csak Jéhut kenték fel. C. V. Keil: Biblical Commentary on the Old Testament, The Book of Kings, 260. Oldal
12 II Királyok:2:9-14
13 Apostolok cselekedetei:4:12
14 Apostolok cselekedetei:17:30-32
15 Efézus:2:8-9
16 Zsidók:9:27